Egy újabb nap tele szépséggel

Reggeli előtt egy nagyon jót sétáltam a kutyákkal. Borús volt az ég, lógott az eső lába, de még szárazon megúsztuk. Megetettem a kutyákat, aztán felmentem reggelizni. ekkor már kellett az esőkabát. A reggelinél egy kanadai házaspár ült mellettem, nagyon jól elbeszélgettünk. Már többször voltak Portugáliában, nagyon szeretik. Holnap ők is Marokkóba mennek néhány napra. Ez ilyen „kanadai hóbort”? :o) 

Reggeli után fényképeket válogattam, töltöttem le-fel, mentettem el. Aztán dél körül elállt az eső és elsétáltam a kutyákkal a tőlünk nem messze, egy meredek dombon található Pena-vár (ez a piros-sárga-kék színben pompázó kastély) parkjába. Hát ez is gyönyörű, most éppen a kálák nyílnak nagyszámban. 

Sok látogató volt, az időjárás is kedvezett a vágynak, hogy meglátogassunk, megismerjünk valami újat. Kutyák remekül viselkedtek.

Délután öt órakor pedig a Regaleira-kastélyt látogattam meg. Ide már nem vihettem a kutyákat. Hát ennek a kastélynak is olyan csodálatos parkja van! És mindig nyílik, virágzik valami. Maga a kastély úgy néz ki, mintha középkori lenne, de ez csalóka: 1904-1910-ig építették. Az olasz építész és a brazil-portugál tulajdonos is nagyon szerette a gótikát. Nagyon érdekes a kastély kívülről. Belül - csak a földszint látogatható - rengeteg fát használtak mindenhol, a padló klasszul nyikorog. A tapéta olyan, mintha karácsonyi csomagolópapírból lenne - fenyőág, magyal.

Van egy spirál kút, amiben nincs víz, és soha nem is tervezték annak. Egy földalatti barlangrendszerbe vezet. Úgy rendeltem az online jegyemet, hogy audió vezetést is kapjak hozzá. Nagyon élveztem. Sajnos mire végeztem, már félhomály volt, de azért így is élvezhetők a képek szerintem.

Hazafelé a Piriquita pékségben vettem egy portugál finomságot: Travesseiro do Sintra = mandulakrémmel töltött hosszúkás levelessüti. Olyan finom, hogy simán rá lehet szokni.  

Holnap délelőtt elhagyjuk Sintrát és megyünk tovább Nazaréba. Előtte meglátogatjuk a Baleal-félszigetet és szigetet.

Mai lépéseim száma: 18.696